Aranyhad

ÁRJA LÁNY A szeme kék, kék, szeme kék, Benne ítélet lángja ég, Szőke, hosszú haja szőke, Biz’ vad germán volt az őse, Bőre hamvas, hamvas, édes, Selymes, puha, lágy és fényes, Teste, mint vad amazoné Formás, mint az angyaloké, Ajkán egy tündéri mosoly, Hófehér, angyali mosoly, Hűs csípőcskéje lágyan ring, Len haja jobbra-balra ing, Kigombolt blúz, mély dekoltázs, Kerek dombok, óh, de formás, Micsoda fenék, kis alma, Jaj, de csodás az alakja, Kecses őzlábain suhan, Vékony, törékeny és puha, Rózsaszín, nedves kis ajka, Tapadós, lágy csókra tartja, Vad, kék szeme megbabonáz, Szívekbe belemarkolász, És csak kecsesen megy tovább, Szél kócolja szőke haját, A fekete nadrág feszül, Csípő ide-oda lendül, S haja verdesi derekát, Szép vékony darázsderekát, Cipellője lágyan kopog, Kecses, kevély őzként mozog, Bájos arcocskája kedves, És csupa pír, nagyon helyes, Ez a lány csupa, csupa tűz, Csodás hajába masnit tűz, Ez a lány nagyon, nagyon szép, Bájos, megigézően néz, Lágy csókja édes, mint a méz, Óh, nézd, nézd szikrázó szemét!